Ma még összefognak az iskolapadok,

              Ma még kicsik vagyunk, nem vagyunk nagyok.

              De majd ha egyszer útjaink elválnak,

              Maradjon emléke, e kis barátságnak.

.    Ha romba dőlnek legszebb álmaid,

              Reményeid el ne hagyjanak.

              Ne csüggedj, csüggedni nem szabad.

              Sokszor az eldőlt romok alatt a legszebb rózsa fakad.

.    Légy szüleid jó gyermeke,

              Testvérednek jó testvére,

              Valamikor valakinek,

              Szerelmes kis felesége.

          Szép erre a vidék,

              Szép erre az ég is,

              Néha, néha elbúsulok mégis.

              Valaki hiányzik,

              Valakit keresek,

              Csak te vagy az,

              Akit igazán szeretek.

      .    Ha majd egyszer, sok év múlva

              Messze visz a sorsunk,

              Gondolj arra, hogy mi egyszer,

              Jó barátnők voltunk.

Az ifjúság egy rövid álom,

              Egy pillanat, és tovaszáll.

              Becsüld meg és gondolj arra,

              Ami elmúlt nem jön vissza.

      .    Az emlék olyan virág,

              Mely nem hervad el soha,

              Melyet vihar nem tép,

              S szél nem hord tova.

              Gyűjtsd tehát csokorba,

              Amennyit csak lehet,

              S őrizd meg közöttük,

              Az én emlékemet.

          A tenger szélén van egy kicsi sziget,

              Boldogságnak hívják,

              Legyen az a tied.

Kis szobában üldögélek,

              Emlékverset írok néked.

              Légy boldog, és gondolj rám,

              Édes kedves Dórikám.

      .   Ha majd egyszer,

              Évek múltán,

              Mikor már a múlt beszél,

              Legyek én is azok között,

              Ki emlékedben él.

              Pici erdő,

              Pici puszi,

              Pici szádra,

              Pici puszi.

      .   A barátság ezüst fonál,

              Mely ha egyszer elszakad,

              Össze lehet ugyan kötni,

              De a görcs ott marad.

         Majd ha egyszer, évek múlva,

              Legszebb álmod teljesül,

              Emlékezz a múlt időre,

              S emlékedben elmerülj.                 

              Vedd kezedbe a szeretet zálogát,

              S meglásd eléd varázsolja,

              Ifjúságod szép korát.

              Ismerjen: 1000

              Szeressen: 100

              Kérjen meg: 10

              Vegyen el: 1

         E könyvet megbecsüld,

              Íróit ne feledd!

              Mert ki e könyvbe írt,

              Az téged mind szeret.

          Emlékednek hosszú lánca,

              Soha el ne szakadjon,

              Ki e pár sort írja néked,

              Emlékedben maradjon.

              Bátrabb, vagy mint hiszed,

              Erősebb, mint sejted,

              És okosabb, mint véled.

         Szedd a kert virágát,

              Egy csokorba össze,

              Rózsát, nefelejcset tegyél

              Egyet-kettőt közbe.

              Tekints néha e pár sorra,

              Látni a fogsz a múltba.

              Eszedbe fog jutni,

              Ki e pár sort írta.

      .   Kútágasra szállt egy veréb,

              Emlékkönyvbe ez is elég,

              Ha nem elég,

              Szálljon oda még egy veréb.

              Légy mindig vidám, mint a tavasz.

              Szeress forrón, mint a nyár.

              Szíved gazdag legyen, mint az ősz,

              De lelked fehér, mint a tél.

         Dóri, Dóri, Dórika, emlékkönyvét hordozza

              Sorra járja híveit,

              Gyűjti emlékverseit.

              Mire a könyv telelesz,